Egy perc történelem: némán

1973 – ban úgy hozta a sorsom, hogy Kézdivásárhely közelében fekvő Gelencén nyertem elhelyezést. A napi dolgaim mellett a helyszín megismerése is izgatott. Még a korai időkben megjegyeztem egy néhány helynevet. Később egészen sokat sikerült azonosítanom, már a magyarázatukkal együtt. Közben ritka dologneveket is találtam. Érdekes helynév – dolgos, dologi kötöttségekkel is bajmolódtam. Az érdekessége miatt itt néhányat közzé teszek, terjedelmében és fontosságában nem érdekes, mert az iskola akkori igazgatója időközben közel teljes mértékben feldolgozta a magyar nyelvszakos fokozati dolgozatában. Ebben a teljesítményben övé az elsőbbség.

Cseh Zoltán hídja

A régi, alszegi boltos háza mellett, a Gelence patakon áthaladó híd. Most csak a helye van.

Perdi – malom

Az oláh kápolnától fennebb levő (most) gabonás malom, korábban itatós papírt készítettek ott. Még láthatók a vízi malom elemei.

Ladia

Ezen a részen két tanorokot biztosan, még egyet feltehetőleg (vagyis töredékesen) azonosítottam. Mondva vagyon, Laczhida vagy Lahida udvarháza (majorja, nagy kapuja, gazdahelye) volt. A község 6 egybeolvadt területének egyike. A falurészen összesen 9 kúriát vagy romot számoltam össze, ezzel azt mondom, hogy az udvarház, a major és a kúria, Gelencén nem ugyanazt jelenti, mint máshol. A felszegi Cserei – kert is valami ilyenről árulkodik.  

Hideg – kút

A cigányszer felett létező, befogott forrás. Úgy hírlik, hogy ezen a tájon egy vadleány élt.

Hideg – kút pusztája

A puszta a forrás környékén, állandó átalakulásban levő tisztás.

Zavaros – kút

A nevezett kút megnevezésével kapcsolatban két magyarázatra leltem. Az egyik, a feltörő víz iszap felkavarásával hozta kapcsolatba az állapot megnevezést, a forrástól alább kristályosra tisztul. A másik a kútba hulló (avaros) falevelekre utal, amelyek ősztől nyár elejéig befolyásolták a víz tisztaságát.  

Köles – kert

A néhai főbíró kertje a Ladia felett, forrásom szerint sok kölest termeltek ott.

Fonott – kút

A Köles – kert közelében fakadó bővizű forrás, melynek falában vesszőfonat erősítés készült.

Kardos puszta

Régi bajvívó hely Hilib felé, a virtuskodók és verekedésben elhunytak kegyeleti helye.

Fejér – kereszt

A Kardos – pusztára ahol betérhetünk, ott van egy kőre állított kereszt, ha lemeszelik, akkor nem kóricálnak erre a nyugtalan lelkek. Igaz lehet, mert egyetlen szellemet sem láttam arrafelé.

Alantút

Régente a Felszegből a patak baloldalán jött le egy szekérút, amikor a hilibi utat elérte, akkor a Fortyogó felé tért, mégis Oroszfaluban ért a főútra, mikor, ha a Fekete – Ügyön átkelt. Ma ezt az utat elnyelte, a közös gazdálkodás egybeszántó lendülete. A régi templomtól még kivehető, a földnek és a növényzetnek itt más a színe, a régi út helyén. Hallottam Deckásútnak mondani, a keskeny vágányú iparvasút megjelenésével a jelentősége megfakult.  

Pál – pataka

A tűzoltásra való felkészültséget szolgáló, kerteken át tekergő csatorna – patak, a molnárokat felügyelő Pál úr kertjében indult. Többnyire az út mindkét oldalán halad, a lakóházak udvarán vagy éppen a kertjében.

Nádika

Az a puszta, amelyik a Haralyba tartó alsó út felől kapaszkodik a hegyre. Ennek, egyik felében volt az ezeréves fenyőültetvény. Persze az eszementek, kiirtották. Népünnepélyek helyszíne volt hosszú időn keresztül. A hetvenes években legelőszabályozás alá esett terület.

Bagolylik

Egy jelentős kőszikla az ótemplom feletti hegyoldalon

Deszkásoldal

A Gelence patak felszegi oldalán irtás, a favágó gátterek helyei. A deszkavágó fűrészeket a víz esésének erejével hajtották. Több gátterek közül négynek találtam meg a helyét, másik ötnek csak feltételeztük az omladékát. 

Csigolyás

Egy lápos föld lecsapolásából nyert hely Haraly felől. Nagyon bokros hely.  

Báró – asztala

A Nagy vártető elülső oldalán levő lapos szelvény, azt beszélik a külső és a belső várfal közé esett.

Szaladár

A nevet a hagyomány abból eredezteti, hogy Aladár nevű székely vezér itt megfutamodott volna az ellenségtől, s nem tért reá vissza. A lakának a nyomait még részben ma is látni. Itt az úrilakban, hosszú alagútról is regélnek, amely a nagypatak oldalába jutott volna ki. Más emberek arról regélnek, hogy ebből az úri lakból a Cserey úrhoz lehetett menni a föld alatt..

Vakszem

Az ótemplom pontosan keletre néző, korábban befalazott ablaka.

Nagy Vártető

A nagy patak két ágának összefolyásánál levő dombhegy lapos teteje, részben felvette az erdő.

Hat major

A falu az ősrégi (lehet őskeresztény) oltár közelében levő hat (vagy esetlegesen hét) majorban fejlődött, későbbiek során egybeolvadt. Ezek a neveiket megőrizték, kitartóan viselik. Szaladár, Felszeg, Eger, Alszeg, Ladia, Varáncsa. Sokkal későbbi keletűek, szintén egybeolvadtak másokkal Balászfalva, Gyarmat, Úriszer, Középszer, Alsó – Cigányszer, Felső – Cigányszer. 

Tanorok

A vízesfalú székely védőművek, örökön, két patak vagy folyó egymásba torkollásánál épültek. Az ellenség nem igyekezett a vízen átkelni, a szárazon támadott. Az összefolyásnál átvitték az asszonyokat és a gyermekeket, ezzel a szűkületbe hívták az ellent, aztán a férfiak pedig szembe vagy az oldalába mentek az ellenségnek. A tanorok volt egy kettősre kialakított ormos, áldomb, melyre erről őrszemet lehetett állítani, s a lármafa sem esett messze. A Ladiában két ilyen hely is volt, vagy a Felszeg, vagy a Szaladár is ilyen határolt, a Gelence patakának, annak mellékágai által. Manapság ezeket a vízesfalakat, a házakba vezetik a pangó kutak miatt.

Zsendely

Vékony falapocskák, általában ötszögűre képezve, két párhuzamos oldalát egymásba borulónak faragták, a laposított oldalán rögzítették, a zsindely kihegyezett vége az alatta fekvőre vezette a vizet. Tetőfedésre használták.

Donga

A kádárok alkalmas faanyag deszkájából hasították, és a hordó oldalát képezték belőle.

Fajkakas – kertje

Fejér Vincéék előtt feltartva a hegynek, valami egy óra alatt el lehet jutni a legelőn át egy csendes, nyíres erdőcske kinövéshez. A Sojhát ponk lábánál. Ezen a helyen mutatta meg nekem egy március végi reggelen Tóth Vilmos, a nyírfajdkakas dürögését. Mondása szerint hatnál több tyúkra kellett volna lelnünk, de csak négy volt jelen, illően nagy várakozásban.

Fonottfa helye

Fenn a Kisgelence forrásától nem messze, ahol a kétféle erdő összenő, a Nyáguly felől, ahol még a Musát teteje nem éppen látszik, van egy elhanyagolódott puszta. Ott van a puszta szélén, két vagy három ágból összefonódott vagy lehetségesen pásztorember csavarta fa. Ennél a fánál pihentünk le, hogy reggel meglessük, Zsögön bá által egyetlennek tartott, siketfajd párosodást. A násztáncot láttuk, a mozgás és a hang szép és meggyőző volt, de a tyúkok a bozótban maradtak, ezért a dolog befejezésének nem voltunk tanúi. Később még mutatott tetthelyet, de a madarat nem láttam. A medvelesnél egyszer láttam egy villanásnyira egy kakasformát, de nem bizonyos.

Kígyóskő

A Csemetekert előtt fel a déli kaptatóra, az orom közelében vagy egy sziklakő. Ennek a kopasz déli oldalán, napos júniusi délután fürtökben napoznak a vipera rokonkák. Rajzolatuk alapján négy félét vettem észre, Zsögön bá azt mondta több van, csak ne menjek közelebb. Lefelé feltehetően hiúz nyomra leltünk, s az alsó cigányokig jöttünk rajta. Ott el kellett hagyjuk a nyomot, mert egy kertbe ment be, azért nem tudtuk mi lesz, ha megmondjuk, hogy mi után járunk. Többet azután, nem mentem egyedül az erdőre.

Nevezetes emberek, akikre illenék emlékezni: Basa Tamás, Cseres Ferdinánd, Lugosi Zsigmond, Toldi Endre, Nemes Géza, Jantsó Ferenc, Szőke Ambrus, Papp Vilmos, Papp Károly, Jancsó Benedek, Fekete János, Bodor György. Volt egy olyan csoport is, mint sokan mások: erdőmunkások, marhatenyésztők, lótartók, tanítók, vasúti dolgozók, útépítők, kereskedők, papok. Ahogy itt tekergetem a fejem, azt gondolom, hogy lesz még egy – kettő az itt forgolódó gyerekek közül is, aki emlékezetessé legyen. Hadd, ne mondjam meg, mivel fognak kitűnni.