Váradi József
EGY
IRRACIONÁLIS SZÁMMAL
JELLEMZETT TÁVOLSÁG
MEGSZERKESZTÉSE

Mikes Kelemen
Elméleti Líceum
Sepsiszentgyörgy
1993
Egy elhanyagolt gyakorlati alkalmazásról:
A matematika történelme során számtalan kihívás
közelébe került. A matematikusok mindenkori törekvései között szerepelt a
környező világ tükrözésére és gondjainak megoldására való hasznos válaszok
keresése. A mindennapi tevékenység szinte állandóan megoldandó helyzetek
akadályaiba ütközött. A matematika elsősorban elméleti megalapozásokat
keresett, a technikusok pedig eljárásokat kerestek, az elmélet hibátlan és
ellentmondás mentes gyakorlatba ültetése végett.
Azonnali alkalmazásokra is volt nem ritka példa, mint amilyen sűrűn
az elrejtett eredmények is sokasodtak. A tanítók és a mesterek, gyakorlati uton férkőztek neveltjeik elméjébe. Azóta tengerek
folytak le a patakokon. A tanároknak nem elméletet, hanem gyakorlati
alkalmazásokat és algoritmusokat kellene tanítaniuk. Ettől pedig a patakok
a jövőben vissza felé folynak. A tanuló elméleti
oktatása egy véges türelmi idő függvénye, amely egyes esetekben igen csak
rövid. A gond nem ezek megnyújtásának szándéka vagy erőltetése, hanem
reform utján ezek kikerülése lenne az optimális cél.
Sajnos, ez az álmok foszló halmazában ölt testet.
A racionális számhalmaz tulajdonságainak rögzítése
óta felmerült a gond, vajon a szakaszos és szakaszmentes tizedes tört alakú számok, szakaszhosszként való ábrázolhatósága,
nem takar – e valami ellentmondást. A feltételezett akadályok nem bizonyultak
erősnek. A véges törtek ábrázolása a hasonló háromszögek tulajdonságai
mentén azonnal megoldódtak. Egyik végpontból, egy szabadon választott szakaszon
felvesszük az adott aránynak megfelelő hosszúságú szakaszt. A másik
végpontban egy háromszöget zárunk be. Az utóbbi oldallal párhuzamost húzunk a
megfelelő osztóponton át, ezzel a dolog megoldottnak tekinthető. Csak
a Thalész tételére kell emlékeznünk. Ugyanez a gondolatsor vezet megoldásra (huszárvágás),
ha a szakaszos törteket visszavezetjük racionális szám alakjára. A számláló az
arány egyik tagja, a nevező pedig a másik. Alkalmasan választott
oldalhosszúságú háromszöggel bármilyen hosszúságú szakasz megrajzolható. Még
akkor is, ha az így nyert oldalt a pontosabb hosszúság nyerése érdekében
arányosan meg kell növelnünk vagy csökkentenünk. Az ilyen szakasznak
többszöröseit, de részeit is megrajzolhatjuk, ezzel az eljárással.
Az iskolai tanulmányaink során, mikor megtanuljuk
az irracionális számokat, azonnal befut a kétkedés: Alkalmas lesz bár egy is
ezek közül, valamely távolság jellemzésére? Máris mondhatjuk a választ: Pythagorász tiszteletére elnevezett tétel erről
intézkedik, ha olyan egymásra épített háromszög – sort szerkesztünk, melyben az
előbbi átfogó átváltozik az egyik befogóra, a másik befogó mindig
egységnyi távolság marad, a rövidebb befogóra támaszkodó hegyesszög felől
(Arkhimédesz spirálja). Az egység pedig mindig az
előre állandónak rögzített, tetszőlegesen megadott körzőnyílás.
A kétkedő kérdés fennmarad, egy végtelen számot lehet elég megközelítéssel
véges körzőnyílással jellemezni? A gyakorlat sikeresnek mutatkozik. A
körzőnyílás nem csal. A vonalzó is teljesíti a hozzá fűzött
reményeket. A szerkesztett szakaszon várt aránymutatók, vagy célsorozatok eleme
gyanánt működik.
Nos, ilyen szép és gondtalan a matematika.
Azaz mégse. 1976 – ban a
véglegesítő vizsgám kolozsvári előkészítésénél találkoztunk az
egyetlen eszközös szerkesztés gondolatával. Nem mélyültünk el benne, csak felemlítés
síkján maradt. Egy sajátos helyzetnek tekintettük, sőt kételkedtünk benne,
hogy az egyenes ténylegesen kitűzésre kerülhet vonalzó nélkül.
Nagytiszteletű foglalkozás vezetőnk, Radó Ferenc kedves feladatokat
tűzött ki. Sikerült rájönnünk, az eszközök fajtája és száma nem
feltételezik az esélyt a helyzet megoldására. 1984 – ben
találtam a Matematika tanítása (és nemsokára a Kvantból
kiválasztott feladatok között) folyóiratban, olyan feladatot, mely
távolság
felmérését kéri, ismert tartóegyenesre, csak
körző felhasználásával. Sőt két pont helyzetét, köztük adott
távolsággal, de sem tartó egyenes, sem egyenes vonalzó felhasználásával,
keressük meg a felezőpont helyét.
A kitűzés hetedik osztályosok számára adott
feladatok között jelent meg. Utóbb elismerem, hogy igen sokat gondolkodtam
rajta, nem emlékeztem olyan hetedikes feladatra, amely bár félig is emlegette
volna a megkívánt szerkesztést és annak lépései betartását. Oktatásunk a
szerkesztést időhiány miatt bölcsen mellőzi, ugyanakkor
megszűntek a műszaki rajz órák, technológia órákon nem készítenek
igényesen rajzolt vázlatokat, szinte észre sem vesszük, hogy tanulóink nagy
hányada a feladat megoldásához szükséges tájékozodó
(felbecsülő) vázlatrajzot sem tudja elkészíteni.
Feladat: Szerkesszük meg, csak körzővel,
adott tartóegyenesre az
mértékű
távolságot.
Megoldás: Szerkesztésekben jártas
felnőtteknek, technikusoknak feltehetőleg nem nagy
dolog, geometriai transzformációkkal még kényelmesen elvégezhető. A
tanulók viszont komoly nehézségekkel találkozhatnak.
Legyen a hetedikesek által ismerős
témakörben, a szabályos sokszögek elemeinek kifejezése, az oldal hosszára
gondolok, a köré írt kör sugarának függvényében. A távolság kitűzése
vonalzóval, a meghúzott egyenes két pontja között ismert és értelmezett. A
szerkesztés elvégzése érdekében a sugarat vagy annak részét távolságnak adjuk
meg. A keresett távolság tehát
alakú, amit
függvénynek kezelt relációban fejezünk ki:
![]()
Ez utóbbi ismeretében, éppen a legutolsó a jellemző, tehát ebből ajánlott kiindulni:
I.lépés
Legyen
,
vagyis ﻉ (A,AB), ami utóbb az
A középpontú AB sugarú kör jelölése;
II.lépés
ﻉ
(A,AB);
; ﻉ (E,EA) ;

III.lépés
ﻉ
(E,EA);
; ﻉ (E,EA)= ﻉ (E,R),
;
IV.lépés
, ﻉ
(H,AH) ;
;
V.lépés
Nem okoz gondot egyetlen mozdulatunk, ha
elfogadottnak tekintjük a körvonal sugárnyi távolsággal hatfelé tagolását.
Ellenkező esetben ezek bizonyításra szorulnak, átmérősen ellentett
pontok – pólusok a körökön, amelyeket megszerkesztettünk.
![]()
VI.lépés
Most pedig az adott XY tartóegyenesen felmásoljuk a megszerkesztett távolságokat (melyeket első pillanattól kezdve sugárfüggőnek fogtunk fel):
, melyben az R szabadon választott egység,
amit fennebb már emlegettünk. A nevezett szakaszok könnyen körzőnyílásba
vehetők.
Ezzel a feladat felkérését teljesítettük.
A következő feladatok, a példához
hasonló lépéseket kérnek, a gyökmennyiséggel jellemzett szakaszok egymás után
való összemásolására:
;
;
.
Érdekesség, hogy a következő feladat
komoly elbírálásra vár:
.
A feladat tovább fejlesztése is megtörtént, a
körzővel kijelölt szakaszok egymás után mérhetők egy virtuális
körátmérőre.
A szerkesztés kivitelezésére használt lépések
hetedik osztályban a bizonyítások során előfordulnak. Az eljárást más axiómatikus szerkezetelemekkel meg lehet oldani, noha ez
nem általános iskolai tananyag. Középiskolában tanító kollegáink szokása, hogy
az általános iskolai tananyagot meghaladó gondolatmenetet vetik be, holott ezek
megjegyzése a tanulók többségénél csak mechanikus és hamar a feledés
martalékává lesz. Hallom a sopánkodó panaszt, én tanítottam, s azt is
elfelejtette. Mert nem tanulnak. Vagy a tanult tudásuknál nehezebb feladatot
kapnak. Hátha ezt még olimpiász felkészítőn kapják, egyből kiderül,
ki javasolta azt a nehéz feladatot.
Örülök, ha sikerült érdeklődést ébreszteni,
igen szép feladat típusnak tartom.
Váradi József, tanár
Mikes Kelemen Elméleti Líceum,
Sepsiszentgyörgy
(1991
– 1992)
Megjegyzés:
A Matematikai lapok nem ígérte meg a fenti jegyzet közlését, a kéziratot válaszul, egyszerűen a kolozsvári Egyetemi Könyvtárnak ajándékoztam. Ugyanebben az időben foglalkoztam egy relációs osztályra bontással a matematikailag értelmezett kémiai hálón. Miután dr.Virág Imre tanár uram megtekintette, a kémikusok véleményének bevárásáig, abból is letettem egyet ugyanoda. Remélem, mindkettő később közleménnyé növi ki magát.
