Bolyai Farkas

Erdély legnevesebb tudósai között mindig megemlítik a két Bolyait, apa és fiú, Farkas és János nevet. Elsősorban a matematika területén váltak híressé, matematikai tevékenységük tette mindkettőjüket halhatatlanná. Alkotó tevékenységükkel gazdagították a matematikát, ám kevesen ismerik rendkívül sokoldalú természetüket. "Születtem Bolyában, 1775-ben, február 9-én" – indítja a Magyar Tudós Társaság sürgetésére megírt önéletrajzában Bolyai Farkas. Édesapja, Bolyai Gáspár (1732–1804) szolgabíró, fokozatosan elszegényedett család sarja. A Bolyai család eredete a XIII. századig mutatható ki okmányokkal, szerepe Erdély történetében igen jelentös. Bolyai Farkas édesanyja, Pávai Vajna Krisztina a domáldi tizenkét holdnyi birtokkal gyarapítja férje vagyonát. Boldog házasságukból két gyermek születik, Farkas (1775–1856) és a nála négy évvel fiatalabb Antal (1779–1845).

1781-ben az alig hat és fél éves Farkas a híres Nagyenyedi Kollégiumba kerül. Az új közösség tárt karokkal fogadja a rendkívül sok téren tehetséges gyermeket, aki már a kollégiumba való érkezésekor elég jól beszél latinul, tud írni és olvasni, román nyelvi tudása pedig majdnem anyanyelvi szintű. Később megtanul angolul, németül, franciául, olaszul és héberül. Csodálatos számolókészségére vall, hogy a feljegyzései szerint tizennégy jegyű számokból is könnyűszerrel vont négyzet- és köbgyököt fejben. Különleges érzéke van a rajz és a zene iránt is. 1790-től Kolozsvárott, 1796-tól Jénában tanul. Tanulmányait Göttingában, a híres egyetemen folytatja, ahova Kemény Simonnal együtt utazik. Itt ismerkedik meg Karl Friedrich Gauss-szal, a későbbi "princeps mathematicum"-mal, akihez életre szóló, szépbarátság fűzi, melynek alapja közös érdeklődés a matematika iránt, meditálásra, elmélyülésre való közös hajlamuk. Tulajdonképpen Gauss hatására dönt Bolyai Farkas a matematikai munkásság mellett. 1801 szeptember 28-án feleségül veszi Árkosi Benkő Zsuzsánnát, egy kolozsvári sebész lányát. 1802. végén megszületik fiuk, János. Így ír róla Gaussnak: "... egészséges, nagyon szép gyermek, vonásai finomak, haja és szemöldöke fekete, égő sötétkék szeme olykor úgy sziporkázik, mint két drágakő...". 1804-ben új esemény módosítja Farkas életpályájának irányát: január 22-én a marosvásárhelyi Református Kollégium "mathezis, physika és chemia" tanára lesz. Előtte a matematikát a filozófián belül tanították, úgyhogy ő volt a matematikatanítás alapkövének letevője. Matematikatanárként felkelti a kis János érdeklődését a matematika iránt, ő az első csodálója a kis ébredő szellemnek, ő választja ki tanítóit, és amikor már többet tud minden tanáránál, ő foglalkozik az oktatásával.1830-ban megjelenik nyomatásban Bolyai Farkas első matematikai témájú könyve, Az arithmetika eleje, mely a szerző eredeti, önálló eredményeit is tartalmazza. Hamarosan a Kollégium nyomdája újabb munkájának, a Tentamennek első kötetét nyomtatja, melynek a függelékeként megírja a fia az Appendixet. A Tentamen kedvezőtlen fogadtatása fájdalmasan érinti Farkast. Az ezeroldalas műben, mely harminc év vizsgálódásának eredményeit tartalmazza, Gauss "az önállóságra és alaposságra való becsületes törekvést" értékelte. Hamarosan azonban egymást követték újabb munkái: Az arithmetikának, geometriának és physikának eleje (1854), Űrtan elemei kezdőknek és Az arithmetika eleje kezdőknek (1850).

Bolyai Farkas fontos gyakorlati tevékenységet is kifejtett: fűtő- és főzőkemencét talált fel, amely annak idején Erdély-szerte nagy hírben állt. Érdekes módon az egzakt tudományok mellett foglalkozott zenével, művészetekkel, és az irodalmi tevékenységéről sem feledkezhetünk meg. Erről árulkodnak Gaussnak írt levelei. Nem írta, hanem alkotta őket. A levelek romantikus írások, tele metaforákkal, hasonlatokkal, költői kérdésekkel, felkiáltásokkal, ellentétekkel, párhuzamokkal és művészi jelzőkkel, amelyek híven érzékeltetik a levelek által hordozott érzelmeket. Szívhangok címmel latin, német és magyar nyelven írott versei jelentek meg. Specialista volt a gyászjelenetek rövid, néha verses írásában, ezek közül a legkitűnőbbek a barátja, Kemény Simon, id. Szász Károly és saját maga halálára készültek. Megírta búcsúját és végrendeletét Jelentés címmel (1855–56).
Irodalmi főművének drámáit tartja a szakirodalom. 1817-ben Szebenben megjelenő Öt szomorú játék közül az első három történeti, az utolsó kettő társadalmi témájú színmű: Pausanias vagy a nagyravágyás áldozatja (Szomorú játék V felvonásban); Mohamed vagy a dicsőség győzelme a szerelmen (Szomorú játék III felvonásban); Kemény Simon vagy a hazaszeretet áldozatja (Szomorú játék II felvonásban); A virtus győzelme a szerelmen (Szomorú játék V felvonásban); A szerelem győzelme a virtuson (Szomorú játék V felvonásban). Később egy humoros tárgyú drámát is írt, A párizsi per címűt. Shakespeare-re emlékeztet egyik mondatának formája, ami ugyanakkor nevetségessé teszi vele az érzelmi ürességet: "Megházasodni vagy meg nem házasodni, ez a kérdés". Bolyai kevésbé ismert arcát mutatja be közel 1700 szállóigéje és aforizmája, melyeknek témavilága rendkívül gazdag: boldogság, szeretet, reménység, becsület, jelen–múlt–jövő, fejlődés, hit, Isten, szabadság, bölcsesség, álom–valóság, ifjúság–öregség. Műveinek talán legigényesebb kritikusa éppen fia, János, aki egyben Farkas lángeszének az örököse. János matematikai munkásságának is Farkas az egyetlen igazi elismerője. Egymást megértik, amikor a világ nem tudja felfogni azt, amit megteremtettek. A fiú számára ugyanolyan fontos az apa, mint apa számára a fiú.

(A Református Kollégium honlapján tudják ezt róla)